Padolat Gyár

Budapest, Pozsonyi út 40, 1137

A Neuschloss család

Bővebben:

A Duna mint természetes vízi útvonal mindig kényelmes anyagszállítási lehetőséget biztosított. Ennek köszönhetően a XIX.században az Újpesti (ahogy akkor nevezték Felső rakpart kedvenc kikötője volt a Felvidékről érkező tutajoknak. Ezek a vízi járművek többnyire itt be is fejezték pályájukat, anyagukból állványzat illetve pesti házak tetőszerkezete lett. Az már helyi különlegesség, hogy gyakran személyzetük is itt maradt, főleg mint építőmunkások dolgoztak a fővárosban, sokan Angyalföldön telepedtek le, erre utal a kerület egyes részeinek régi szlovák neve, pl. Lepsi, valamint a sok „tótos” családnév a törzsgyökeres kerületi lakosok között.Szintén a Felvidékről került a fővárosba, de más környezetből és más pályát futott meg az a família, amely komoly szerepet játszott a hazai gazdaság fejlődésében.

Neuschloss Jakab a család őse a XVIII.század végén érkezett Morvaországból a zsidóellenes jogszabályok elől Vágvecsére, amely a deszkákkal megrakott tutajok kirakodási helye és ezért a fakereskedelem jelentős központja volt. Sok minden mellett (korcsmája és timárműhelye is volt) főleg fakitermeléssel és erdőgazdálkodással foglalkozott. Ő építette a helyi zsinagógát is.

Adatok vannak róla, hogy az 1810-es budai tűzvész után a Helytartótanács tárgyalt fia, Neuschloss Izsák készleteinek megvásárlásáról. Ő már közelebb akart kerülni a fővároshoz, a család az újpesti „zsidó gyarmatra” költözött, a Károlyi grófok birtokára. Elhatározásában közrejátszott, hogy a párkányi lerakatának forgalma nagyrészt Pestre irányult, érdemei voltak a főváros árvíz utáni újjáépítésében, egy hónapban több karópénzt fizetett a vámbérlőnek, mint az összes komáromi fakereskedő együtt.

Letelepedésük előkészítéséhez tartozott az 1832-ben a felső rakpart 12-es szám alatt létesített Neuschloss fatelep, amely a későbbi Wahrmann (ma Victor Hugó) utca északi oldalán volt, a déli részen a 10-es szám alatt, a család egy másik ága szerezte meg 1859-ben, szintén fatelepnek. Mint a későbbi alapítások általában, az utóbbi volt a modernebb, nemcsak gőzfűrészek és „gatterek” dolgoztak itt, hanem több mint száz munkás (főleg szlovákok), a vállalat szívesen vállalt munkát a telepen kívül is. Egyébként a fővárosi és dunántúli üzletek központja Újpesten volt, a mai Árpád út északi részén lévő 8200 négyzetméteres saroktelken. Lakás, raktár, műhely – még istálló is itt volt. Ők építették az újpesti zsinagógát, a család több tagja volt hitközségi elnök. Lőwy Izsák lett Új-Megyer megválasztott első bírója, Neuschloss Bernát pedig pénztárosa.

Nem maradtak hűtlenek Újpesthez később sem, 1851-ben Neuschloss Simon az újpesti bíró, aki már Pestről telepedik vissza hivatali idejére.

Szabadságharc után a család elhagyta Újpestet, Pest belsejébe költöztek, a Lipótvárosba, a Széchenyi utca 14.szám alatti szép Duna-parti házba, vállalkozásaik szerte a fővárosban megjelentek. Elsősorban fával foglalkoztak, már nemcsak kereskedtek vele, hanem pl. parkettát gyártottak belőle, a Pozsonyi úti „Padolatgyár” még az 1960-es években is híresen jó minőségű parkettát gyártott! Annakidején a gyár nem rönkfából dolgozott, hanem a nyers ugynevezett „frízeket” a fűrésztelepektől vette át, vállalták a kész padló lerakását is, amelyet addig az asztalosok végeztek. Néha a parkett intarziát is tartalmazott, amelyhez különleges fafajtákat hoztak be külföldről, de a Pozsonyi úti szakemberek ehhez is értettek. Például a Rudas fürdő nyugati szárnyában a Neuschloss és Marczel cég által készített gazdagon faragott falépcső állt, amelyen keresztül lehetett az emeleti öltözőket megközelíteni. 1886. május 15-én nyitották meg.Neuschlosszék (a család egyes ágai már így írták nevüket, később Nyitraira magyarosítottak) utóbb nemcsak faanyagot szállítottak a házakhoz, hanem építkezési vállalatokat alapítottak, amelyek hamar keresettek lettek nemcsak Magyarországon, hanem az egész Monarchiában. Károly, Bernát, Ödön és a többiek megbecsült tagjai lettek a főváros társadalmának.

1930–1934 között az egykori Neuschloss-féle parkettagyár helyén alakították ki a mai Szent István parkot.

Emil építette az 1885-ös országos kiállítás épületének javarészét és az ezredévi kiállításnak több mint 30 épületét, a várbéli királyi palota ácsmunkáit is rábízták. Rokonságba kerültek a zsidó közéletben előkelő szerepet játszó Hirschler családdal

Nagy szerepe van a Neuschloss (Neuschlosz) famíliának a hazai vasúthálózat kifejlesztésében. Őrházaktól pályaudvarokig rengeteg vasúti épületet emeltek, az akkor nagyon jelentős Józsefvárosi (akkor Losonci pályaudvart) is. De nem riadtak meg a komoly földmunkáktól sem: az ő művük a ferencvárosi Elevátor „pilótázása”, azaz a hatalmas gabonaraktár cölöpjeinek leverése a folyam menti nedves talajba.

Elsősorban a fővárosban dolgozott a cég, de vidéken, sőt a monarchia más országaiban is sokfelé és sokfélét alkottak. Mezőgazdasági épületek, laktanya- és erődépítés (Pesten a József főherceg huszárlaktanya) ők kivitelezték a millenniumi kiállítás történelmi épületcsoportját, a most centenáriumát ünneplő Vajdahunyad várát. Itt tüntette ki magát Neuschlosz -Knüsli Kornél, aki később az Állatkert elefántos kapuját készítette. Vasútépítéseknél sok állomást hoztak tető alá, az Angyalföldi pályaudvar a cég munkája, ők töltötték fel a Margitsziget déli részét, 23 hektárral növelve annak területét.

A Fővárosi Állat- és Növénykert 1912-ben, keleties szecessziós stílusban épült Elefántháza rendelkezik egy kilátóként funkcionáló, 31 méter magas minarettel, melynek felső szintjére 91 lépcső vezetett.

A Neuschloss Kornél által tervezett tornyot 1915-ben az I. világháborús szövetséges Oszmán Birodalom kérésére lebontottak, mivel a török diplomácia nemtetszését fejezte ki az ellen, hogy egy muszlim szimbólum egy állatházat díszítsen. Az 1997-ben kezdődött felújítás során a minaretet újjáépítették, így az ismét látogatható.Társvállalataik révén még az első világháborús - nagyrészt fából készült - repülőgépek gyártásában is részt vettek. 1922 őszén pályázatot írtak ki iskola-repülőgépek építésére. A beérkezett négy ajánlat közül végül a megbízást a Neuschloss- Lichtig-féle repülőgépgyár és személy szerint Oravecz Béla főmérnök kapta meg. Az új gép végleges változata több hónapos, megfeszített munka után, 1923 májusának végére készült el és emelkedett a magasba.Ők építették Przemysl híres erődjét, ahol oly sok magyar vér folyt!Részt vesznek a főváros társadalmi életében, tisztségeket töltenek a képviselő testületben, a zsidó hitközségekben - bár a fent említett Kornél már az óbudai református közösség kurátora - mindenütt elismeréssel működve.A millenniumi év kiemelkedő eseményének számított az ezredéves kiállítás, amely több éves előkészítés után 1896. május 2-án nyitotta meg kapuit. Az uralkodó a Neuschloss testvéreket az 1885. évi kiállítás után a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Neuschloss Marcell 1891-ben elnyerte a harmadosztályú vaskoronarendet, a millenniumi kiállításon nyújtott teljesítményéért pedig királyi tanácsosi címet kapott.Neuschloss Marcell 1883-tól tagja volt a Galilei Szabadkőműves Páholynak. A föloszlatáskor - 1950-ben - a Galilei páholynak 65 aktív tagja volt .A család mindig jótékony, szociális érzésű volt. Marcell - 1883-tól tagja volt a Galilei Szabadkőműves Páholynak - a mozgalmon keresztül sokat tett a hajléktalanok menhelyeiért, korabeli adatok szerint a cég munkásai jobb körülmények között, magasabb bérért dolgoztak az akkor szokásosnál. Ödön a Budapesti Kerületi Betegsegélyző Pénztár elnöke és villájának (Apostol utca 13/B –ma is áll, később Aschner Lipóté, az Egyesült Izzó igazgatójáé lett, 1944-ben Adolf Eichmann lakott benne) árát végrendeletében 60 munkás számára építendő tüdőszanatóriumra hagyta. Mintaképe volt ez a család a kereskedelmi és vállalkozói rátermettség és a polgári erények szerencsés találkozásának. Tevékenységük a főváros hasznára vált!